A láb

Az evolúció során az emberi láb teherviselő feladatot kapott.
Adaptálódott a két lábon álláshoz és járáshoz.

A láb anatómiája

Az egyensúly és az előrehaladás bonyolult szerve.
A láb szerepe összetett (26 csont, 33 ízület, 19 izom, 107 szalag)

• álláskor a test súlyát közvetíti a talajra, tehát alkalmas a test súlyának viselésére
• járáskor komplex módon, részt vesz a test mozgásában

Nagyfokú rugalmasság révén tompítja a rezgéseket.

A láb mozgásai

Több síkban jönnek létre.
A boka és a láb ízületeiben együttesen jönnek létre.
Statikus és dinamikus feladatokat egyaránt teljesít.

A láb struktúrája

Az egészséges emberi láb álláskor három ponton támaszkodik a talajra: az I. és V. lábközépcsont fejecsén és a sarokcsonton.
Ezen fő pontok között, az építészetben ismert, feszítőszerkezethez hasonló, ívek feszülnek ki.
Az egymás mellé helyezett két láb kupolaszerű boltozatot képez.
A boltozat nem merev, a csontok közti szalagok és ízületek a járáskor keletkező rázkódásokat letompítják és a járást simává teszik.

A láb, ezáltal a gótikus katedrálisokhoz hasonlítható, egymásra épülő boltozatok segítségével vezeti le a test súlyát a talajra. A boltozati rendszer hibája az egész struktúra károsodását okozza.

A boltozatok felfekvési pontjain a struktúrára jellemző nyomási viszonyok keletkeznek.Azt mondjuk, hogy a struktúra, a nyomáseloszlás egymással összefüggő, együtt változó paraméterek.

A súlyvonal

A támaszkodási felületeket vizsgálva azt látjuk, hogy a sarokcsont és az első lábközépcsont fejecsének nyoma erősebb, mint az ötödik középcsonté. Ezt a teher eloszlása, a súlypont helyzete okozza.

A legjobban nyomott terület a test súlyát képviselő un. súlyvonal.
Így a súlyvonal még egészséges, ép láb esetén is – eleve a sarokcsont belső szélén halad át, növelve a láb belső (medialis) részének terhelését.
A hosszboltozat belső ívére jutó erő igen nagy, a szalagrendszer is csak rugalmassága határáig képes fenntartani a boltozatot. A súlyvonal álláskor (statikus helyzet) különböző módon oszlik el, de járáskor (dinamikus helyzet) jellegzetes vonalban halad előre.

A súlyvonal lefutása egészséges láb esetén

A sarok közepe – a láb külső széle – a lábközépcsontok       bázisa, itt befelé fordul – kb.75 %-a az erőnek az I.-es, 25 %-a az V. lábközépcsont fejecséig jut el, ahol megtámaszkodik vagy ellöki a lábat a talajtól.

A kóros lefutás a struktúra további romlását és a kompenzáló mechanizmusok beindulását, majd kifáradását váltja ki.

Statikai problémák

A láb betegségeit elsősorban statikai problémák okozzák, az ún. közönséges lábproblémák döntő többsége valamelyik boltozat süllyedése, ill. ennek folyományaként létrejött elváltozások miatt jön létre.

Különböző, exogén és endogén okok (hirtelen nagy terhelés, szalaggyengeség, túlsúly, helytelen életmód, hormonális változások stb.) miatt a boltozatot tartó szalagok, izmok megnyúlnak, elgyengülnek. Emiatt a boltozat megsüllyed és a súlyvonal iránya megváltozik, pl. hosszanti boltozat süllyedése esetén a belső oldal felé tolódik, a sarokcsont kifelé mozdul, a bokavilla befelé fordul. Ezek következtében kalapácsujj, bütyök deformitás, bőrkeményedés, fájdalom (láb, térd, csípő, derék, hát, nyak) jelentkezhet.

Lúdtalp (Pes Planus)

• A láb boltozatok süllyedése
• A belboka befelé, a sarok kifelé fordul
• Elveszíti rugalmasságát
• Kihatással van a gerincre, ízületekre

Bütyök (Hallux Valgus)

• Az I.-es metatarsus és a hallux helyzete megváltozik
• Az ízület mediál felé csúszik
• Leggyakoribb előláb defomitás
• Hátterében általában harántboltozat süllyedés áll

Kalapácsujj (Digitus Malleus)

• Harántboltozat süllyedése
• Az alapperc felfelé, a középperc lefelé fordul, ezzel V alakú csúcsot képeznek
• Nőknél gyakoribb, nagy fájdalommal járhat

Metatarsalgia, Morton’s Neuroma

• Az előláb fájdalmas, gyulladásos megbetegedései
• Az irritált területen bőrkeményedés, fájdalom, zsibbadás, égő érzés jelentkezik                                                                                            

Sarokfájdalom

• Oka lehet: Csontos, kötőszövetes, vagy idegleszorításból eredő, ill. sarkantyú
• Túlterhelés miatt alakul ki

Cukorbeteg láb

• A DM gyakori szövődményei a láb elváltozások
• Érrendszer, perifériás idegrendszer és ízületi elváltozások
• Érzéketlen, bőr, fekélyek, deformitások

Alapja

A láb statikájára és dinamikájára a támaszkodási felszín, a talp nyomásvizsgálatával következtethetünk.

Ha a speciálisan megvilágított (élvilágítás) üveglap a talp bőrével érintkezik, alulról szemlélve jellegzetes ún. nyomásponti mintázat keletkezik.
A jelenség oka, hogy a fénysugarak, az élvilágítás miatt, az üveglap belső felületét a teljes visszaverődés levegőhöz viszonyított határszögével egyező, ill. annál nagyobb szögben érik.
Ez esetben a fénysugarak csak azokon a helyeken lépnek ki az átlátszó síklapból, ahol annak felülete a levegőnél optikailag sűrűbb közeggel, jelen esetben a felfekvő talprésszel érintkezik.
Ugyanakkor a kilépő fény mennyisége az üveglapra nehezedő nyomással, tehát a keletkező kép pontjainak fényessége a nyomás nagyságával arányos.
Ha standard vizsgálati körülményeket teremtünk, és a test súlyát ismerjük, a felvett kép fényességéből a nyomás nagysága abszolút értékben is megadható.

A mérés elve

A test súlya (ami ismert) a talp talajra felfekvő területén oszlik el. A nyomás nem egyenletes, az azonos fényességű izofot területekből a számítógép azonos színű, izokromatikus területeket alkot, és ezek azonos nyomású, izobar területeket jelentenek.
A nyomásértékek a színtelítettséggel arányosak, ezért a testsúly és az izobar területek pontos területmérésével a nyomásértékek pontosan kiszámíthatók.

A kóros nyomvonal diagnosztikai meghatározása

A nyomásponti képen tanulmányozzuk a statikai rendellenességek következtében kialakult kóros nyomásponti alakzatokat. Meghatározzuk a súlyvonal lefutásának irányát (nyomvonal) a fő nyomáspontok összekötésével, majd összehasonlítjuk a normálisnak tekintett iránnyal. Bokasüllyedés, lúdtalp esetén pl. a nyomvonal a belső oldal felé tolódik, harántboltozat-süllyedés esetén nem az öregujj felé, hanem a II. ujj felé halad stb.

A járás fázisai

A járás alatt felvett podoszkópos képsorozatot elemezve megállapíthatjuk, hogy a statikus nyomásponti kép a lépés fázisaiban keletkező dinamikus nyomásponti képek mozaikjából, és csak abból tevődik össze.
Ezért a statikus képből következtethetünk a dinamikus komponensekre.

Dinamikus korrekció

A korrekció célja, hogy a nyomvonalat a normális irányba tereljük.
A normális lefutású nyomvonal és a korrekciós emelő-, mint ék- együttesen olyan erőt keltenek, ami a boltozatot eredeti helyzetébe kényszeríti.
Alapvetően fontos, hogy a korrekciós emelők nem alátámasztó, hanem a terhelésre fellépő dinamikus korrigáló funkciót látnak el.

 A korrekciót tehát a talpbetét megfelelő méretű és magasságú elemeinek (modulok), olyan elrendezésével érhetjük el, ami csatornát képezve az súlyvonalat a normális, vagy ahhoz közeli irányba tereli.
SPM Számítógépes tervezőprogram.

Egy új módszer számtalan lehetőséggel!

A módszer egyedisége:

• A számítógépes talpvizsgálat alapján teljesen egyedileg az egyén talpára készül a talpbetét
• Optimálisan biztosítja a láb alátámasztását, mivel a számítógépes talpvizsgálat pontosan megmutatja, hol és milyen mértékű emelésekre van szükség
• Korrigálja a statikai elváltozásokat, mert a számítógépes talpvizsgálat során készült képből megállapítható a boltozatok állapota, a bokasüllyedés, valamint a boka különböző irányú dőlései, melyek megszűntetését mind tervezésbe veszik

Előnyei:
• Eredményesen használható a bőrkeményedések, a sarokcsontkinövés, az öregbütyök, a kalapácsujj kezelésében és megelőzésében, hiszen ezeket azok a mechanikus nyomások okozzák, melyeket a számítógépes talpvizsgálat végzésekor kimutatunk
• Kellemes komfortérzetet biztosít viselőjének, a fáradt láb szinte megpihen rajta, hiszen a számítógépes talpvizsgálat alapján, egyedi igényeknek megfelelően készül

SPM talpbetét:
• Egyedi, könnyű, hajlékony, követi a talp mozgásait
• A szerkesztés figyelembe veszi a nyomáselrendezést, a testsúlyt, az életkort, a meglévő betegségeket
• A legtöbb lábbelibe elhelyezhető, többféle alapanyagból készülhet
• Tartós használata megszabadítja viselőjét a láb-, térd- és a derékpanaszaitól
• Adatbázisunkban tárolt felvétel alapján utánrendelési lehetőség is van
• Előállításában és anyagában a nemzetközi szabványoknak megfelel

Modulszerű betét:
• A SPM modulrendszerű betét
• A modulelrendezés elsősorban a korrekciós nyomvonal kialakítását és csak másodsorban a túlnyomott területek tehermentesítését szolgálja
• A különböző modulok számítógépes tervezés és tapasztalati kipróbálás után kerültek kialakításra
• Átlagos modulelrendezés

Adatfelvétel és betétszerkesztés folyamata:

• Személyi adatok valamint a panaszok és a látható elváltozások rögzítése

A kép rögzítése:

• A páciens mezítelen talppal áll az üveglapra, két lábát egyenletesen terhelve
• lehetőleg sarkak egyvonalban legyenek

A betét szerkesztése:

• A kiszínezett képre a megfelelő korrekciós modulokat helyezzük fel úgy, hogy az erősen nyomott területeket ne érintse, de új, korrekciós nyomvonalat képezzen

A betét összeállítása:

• A kinyomtatott alaprajz segítségével, kézimunkával történik a modulok felragasztása az alaplapra
• Az alaplap: ún. cipőipari kéregalapanyag, 1, 2 vagy 1,4 mm vastag, vagy polifoam
• A felragasztott modulokat sertés v. marha ún. bélésbőrrel, vagy polifoammal fedjük

Mire is jó a talpbetét?

• Korrekcióra
• Alátámasztásra
• Egyensúly helyreállítására
• Tehermentesítésre
• Fájdalom csökkentésére

Kivehető betétes papucsok:

• Az egészséges élethez a megfelelő lábbeli alapvető fontosságú.
• Papucsaink ötvözik az egészséget, a kényelmet és a divatot
• Komfortérzetünket biztosítják
• Az egyedileg készített talpbetét belehelyezhető minden modellbe

Kinek ajánlott?

• Szinte mindenkinek hasznos lehet
• Megelőzésre
• Rendszeres állómunkát végzők számára
• Mozgásszervi problémák fennállása esetén
• Cukorbetegeknek

Orvos-szakmai kontroll

• A módszer lehetőséget biztosít arra, hogy a betétviselés eredményét objektíven kontrolláljuk.
• A betét fél-, egyéves használata után elvégzett, ismételt felvételt az eredetivel összehasonlítva lemérhető a pozitív, esetleg negatív változás

A lábtornát mindig meg kell, hogy előzze a láb fellazítása, lúdtalpbetét viselése. Teniszlabdával segíthetünk, fellazíthatjuk, ill. masszírozhatjuk a talp­unkat. Mind az öt sugárnak, megfelelőn oda-vissza masszírozzuk a talp­at. Hűthetjük a lábat hűtő tasakkal, jégzselével.

Lúdtalptorna 1.

A következő gyakorlatok elősegítik a láb helyes terhelésének kialakulását a talp három pontján:

• Álló helyzetben a lábfejeket párhuzamosan egymás mellé tesszük, a két sarkat egyszerre felemeljük. (Lábujjhegyre állás.)
• Lábujjhegyre állás felváltva jobb és bal sarokemeléssel.
• Álló helyzetben a lábfejeket párhuzamosan egymás mellé tesszük, egyszerre mindkét lábbal sarokra állunk.
• Sarokra állás váltott lábbal.
• Álló helyzetben egyszerre mindkét lábon lábujjhegyállásból sarokállásba gördülünk, majd vissza.
• Párhuzamos lábfejjel egyszerre a külső talp élekre állunk, a felemelkedett lábujjakat erősen behajlítjuk – kinyújtjuk.
• Mindkét lábbal egyszerre lábujjhegyre állunk, a sarkakat széthúzzuk, és széthúzva visszaengedjük a földre. Széthúzott sarkakkal ismét lábujjhegyre állunk, a sarkakat a levegőben közelítjük, párhuzamos lábtartással visszaereszkedünk a talajra.
• Ülő helyzetben párhuzamos lábtartással indulva a jobb láb ujjaival végigsimítjuk a bal lábfejet a külső bokától az ujjakig, majd ellentétes lábbal.
• A gyakorlatot álló helyzetben is végezzük el.

Járógyakorlatok:

• Magasra felhúzott sarokkal apró lépésekkel lábujjhegyen járunk.
• Mackó járás: a talp­ak külső szélére nehezedve, erősen behajlított lábujjakkal apró lépésekkel – dülöngélve- járunk.

Játékok:

• A földön ülve egy labdát a két talp­unk közé fogunk, lábbal kissé feldobjuk, megpróbáljuk a talp­ak közé zárva elkapni.
• A földre helyezünk egy zoknit, ülve a lábujjainkkal megfogjuk a zokni két végét, megmarkoljuk, felemeljük és széthúzogatjuk.
• Ülve a földről, egyik lábunk ujjaival egy ceruzát “felmarkolunk”, felemeljük a levegőbe és megkíséreljük a másik lábunk ujjaival átvenni, majd fordítva.
• Állva mindkét lábunk ujjaival egy-egy kis golyót megmarkolunk. A golyókat fogva néhány lépést a talp­unkon sétálunk.
• Apróra tépett, földre szórt papírdarabkákat, vagy papírzsebkendő darabkákat egyenként lábujjal felszedegetünk.

A gyakorlatok egymásra épülnek, ezért a sorrend betartása, illetve a teljes gyakorlatsor elvégzése nagyon fontos!

Lúdtalptorna 2.

• Álló helyzetben (mezítláb) mindkét sarkat néhány mm-re felemeljük a talajtól. Egyenesbe állítjuk a testünket, minkét oldalt egyenletesen terheljük. Ebből a helyzetből próbálunk kilépni, hogy ezt megingás nélkül tegyük meg.
• Naponta váltogatjuk, hogy jobb vagy a baloldallal lépünk ki először. Mindezt fokozatosan apró lépésekben lassan tesszük. 2-3 hét is lehet. Ezt követően 1-1,5 m-t kell megtennünk lassan megingás nélkül. 1 hónap
• A gyakorlatot nehezíthetjük a járás lassításával, a lépéshossz növelésével, ill. lépéssel hátra. Valamint legutolsó sorban kavicson járással.
• Külső talp­élen állás. Próbáljunk, meg térdemeléssel megállni egy lábon.
  Ez egy évet is igénybe vehet. Próbáljuk meg mindennap, amíg nem megy megingás nélkül.
• Belső talp­élen járás kisterpeszben térdeket összeszorítva, merev bokával. Fokozatosan növekvő terpeszben állunk.
• Legnehezebb fokozat, a kavicson járás egy közepes dobozba, egy kicsi egy nagyot egymás mellé téve megtöltjük a dobozt. Belépünk és mellé lépünk a másik lábbal. Ezt ismételjük több alkalommal, mindig más oldalról belépve a dobozba.

Mi a diabeteszes láb?

A nem szakszerűen kezelt cukorbetegek gyakran szenvednek súlyos láb elváltozások miatt, és nem ritkán a lábat vagy az alszárat amputálni is kell. Ezt a magas vércukorszint okozza, ami károsítja a láb idegeit, ezáltal az érző funkciók elvesznek (neuropatia). Amikor a fájdalom, tapintás, vagy hőmérsékletváltozás érzékelése csökken, esetleg megszűnik, a betegek sérülékenyebbé válnak, mert nem érzik megfelelően a fájdalmat a megsérült lábukon. És ha a keletkezett sebeket elhanyagolják, ezek hamarosan elfekélyesednek.

Minthogy a cukorbetegség verőér-elzáródást, ezáltal vérellátási zavart is okozhat,  a sebek lassabban gyógyulnak, és így nő a az elfertőzés veszélye. Ha késik vagy nem megfelelő a kezelés, a fertőzés eléri a csontot, a seb üszkösödésnek indul, s az egyetlen megoldás az érintett testrész eltávolítása lesz.

Mi az esélye annak, hogy valaki „diabeteszes láb” betegséget kapjon?

A hosszú ideje (több mint 20 év) cukorbetegségben szenvedők lábában az idegek jelentősen károsodnak (neuropátia) és számos diabeteszes betegben az erek megbetegedése és elzáródása ronja a várellátást is. Ez a diabeteszes láb létrejöttének legfőbb okai. A cukorbetegek 1/6.ában alakulnak ki fekélyek a lábon. Utóbbi elváltozások az egyik leggyakoribb oka a 40 év feletti diabeteszesek kórházba kerülésének. A 2. típusú cukorbetegek fekélyének 4/5-ét neuropátia, a maradékot pedig súlyos kerigési zavar idézi elő.

A cukorbetegek mintegy 10 %-ának (életük valamely szakaszában) kell amputálni lábujjukat.

Lábat vagy alszárat. 

Veszélyeztetett beteg-e Ön?

Az alábbi tényezők valószínűsíthetik, hogy  a diabeteszes láb betegség fejlődik ki: időskor, hosszantartó diabetesz, korábbi sebek vagy fekélyek a lábon, csökkent vagy hiányzó fájdalom-érzékelés egyik vagy mindkét lábon, zsibbadás, bizsergés vagy fájdalom a lábakon. Egyéb kockázati faktorok. Magas vérnyomás, korábbi lábujj-, láb- vagy alszár amputáció, veseátültetés, súlyos szem-, illetve vesekárosodások 8retino- vagy nefropáthia).

Mindennapi teendők.

• A láb tisztántartása: naponta legalább egyszer lábmosás meleg (nem forró) vízzel, szappannal. Alapos öblítés és szárazra törlés (különösen az ujjak között9
• A láb (ujjak köze) minden nap megtekintendő. Keresni kell a sérülésekre (dudor, vörös folt, dörzsölés, repedés, vágás), fertőzésre 8meleg bőr, gombásodás) és keringési zavarra (hideg területek) utaló jeleket. A talp megtekintésére hasznos eszköz a tükör. Ha nehéz a lehajlás, segítségre van szükség.
• A cipőket ajánlatos naponta kétszer ellenőrizni: nincs-e belül repedés, nem laza-e a bélés. Az idegen sérülést okozó tárgyakat (apró kövek) eltávolítandók.

Mit tehet Ön a lábsérülések ellen? A diabeteszes láb számos szövődménye megelőzhető, a cukorbetegeknek különös gonddal kell törődniük a lábuk védelmével. Néhány praktikus teendő segítségével a diabeteszes betegek egészségesen, tevékenyen élhetnek, és az amputáció kockázatát 50-70%-kal tudják csökken.

Késői szövődmények, és az amputáció megelőzése
Orvosa megmutatta önnek, hogy cukorbetegsége következtében csökkent, vagy hiányzik a fájdalomérzet lábain. Ez azt jelenti, hogy Ön elvesztette azt a vészjelző rendszert, mely sérülésekre, égésre figyelmezteti. Ha tehát megsérül a lába, fájdalmat alig, vagy egyáltalán nem fog érezni. Ez azonban veszélyes! A sérülés fertőződhet, és más komoly problémákat is okozhat! Bármely kis sérülés súlyosbodhat, anélkül, hogy felismerésre kerülne, a fertőzés terjedése, az állapot rosszabbodása olyan mértékű lehet, hogy felmerülhet az amputáció végzésének szükségessége is.

Jegyezze tehát meg:

• Ön elvesztette a „fájdalomérzetet jelző rendszer”,
• Ezt a hiányt saját magának kell pótolnia,
• Minden nap, reggel és este egyaránt vizsgálja meg lábait, nem alakult-e ki rajtuk sérülés

Ön megvédheti lábát:

1. Minden alkalommal, amikor leveszi a zokniját, vizsgálja meg , nincs-e rajta színeltérés(bőrpír, pl. a fokozott nyomás következtében), kis sérülés (bőr folytonossághiány).
2. Minden alkalommal, mielőtt felhúzza a cipőjét, vizsgálja meg kezével belülről is.
3. Rajzolja körbe lábát kartonpapíron. Vágja ki. És helyezze azt a cipőjébe, hogy meggyőződjön, cipője kellően hosszú és széles-e.
4. Soha ne járjon mezítláb, különösen strandon ne, soha ne viseljen cipőt zokni nélkül.
5. Ne használjon melegvizes palackot vagy elektromos eszközöket lábmelegítésre, helyettük húzzon inkább zoknit. Fürdés előtt mérje meg hőmérővel a vízhőmérsékletet, s az ne legyen magasabb 37 foknál!
6. Körömvágásra dörzspapírt, bőrkeményedés eltávolítására habkövet használjon! Soha ne alkalmazzon lábápoláshoz vágóeszközöket, elektromos készüléket és vegyszereket!
7. TILOS a fürdőszobai operálás!!
8. Sérülés estén lépjen kapcsolatba orvosával!
9. Kérdezze meg, milyen lehetőség van lábambulancia, vagy diabeteszesláb ellátásban jártas ortopédiai rendelés felkeresésére.

A rendszeres és gondos naponkénti lábápolás elkerülhetővé teszi az amputációt!